„Nincs mit felvennem…. – és amúgy is itt az őszi szezon! Veszek valami új ruhát!”
Tudtad, hogy mi egy átlagos ruhadarabod életciklusa? Hogy a textiliparnak milyen társadalmi és környezeti hatásai vannak?
Amikor megveszel egy nadrágot az egyik plázában, belegondolsz-e, hogy az milyen anyagból van, az anyagot hol és hogyan állították elő és mindehhez mennyi vizet használtak fel?
Hogyan és mivel lett megfestve, ki varrta meg, milyen körülmények között?
Milyen úton jutott el hozzád, és hány kilométert tett meg? Ki az, akinek a kezében van az a döntés, hogy milyen anyagból legyen legyártva egy ruha? És mi lesz ezzel a ruhadarabbal, ha már meguntad, vagy valamiért már nem tudod tovább viselni?
Amikor a fenntarthatóságról, környezettudatosságról beszélünk, az egyik első számú fogyasztói döntésünk a ruházkodásunk. A jó döntéshez szükségünk van ahhoz, hogy tudjuk, mivel jár egy-egy új ruhadarab előállítása.
A lentebb* olvashatsz pár ismert és kevésbé ismert tényt a divatipar környezeti és társadalmi hatásairól.
De ha már ezekkel tisztában vagy, mi az, amit te magad megtehetsz, hogy változtass rajta?
- Válassz természetes alapanyagú ruhadarabot – bár ezek előállítása is környezeti terheléssel és jelentős vízfelhasználással jár, de rendszerint kevesebbel (kivéve pl. pamut), mint a mesterséges anyagoké. Viszont általában tartósabbak is, mint szintetikus társaik, egészségesebb hordani őket – illetve az életciklusuk lejárta után hamarabb le is bomlanak.
- Hordd tovább – válassz olyan ruhadarabokat, amik időtálló divatot követnek, és nem kell őket kidobni pár hordás után.
- A kevesebb több – válassz olyan ruhadarabokat, amik egymással jól kombinálhatóak.
- Járj turkálóba - az itt vásárolt ruháknak megnöveled az élettartamát, második esélyt adsz nekik.
- Rendezz a barátaiddal ruhacserebét - ha idegen emberek holmijait nem is hordod szívesen, a barátaid ruhájának meg adhatsz egy új esélyt!
- Ne félj a varrótűtől – ha új ruhát nem is tanulsz meg varrni, vagy egy régit átalakítani, de megjavítani meg tudod, ami elszakadt!
- A Fashion Revolution oldalán további inspirációt kaphatsz, hogy hogyan legyél divatforradalmár! https://www.fashionrevolution.org/europe/hungary/
A Value of Waste projektünk harmadik, utolsó tanulmányútja Zágrábban volt, ahol egy izgalmas, kollaboratív játék, a „Textiles untangled” segítségével merültünk el a ma használatos anyagok és ruhák életciklusában.
Megdöbbentő volt látni, hogy amit régen a takács megszőtt, a szabó meg kiszabott, a nagyi meg átalakított, ma már milyen komplex és globális iparrá változott, sok-sok különböző résztvevővel a bolygó különböző pontjain.
Ha még többet tudnál meg a textilhulladékról, iratkozz fel a Value of Waste havi magazinjára, ahol az élelmiszer és a műanyag hulladék górcső alá vétele után most a textilhulladékkal foglalkozunk.
Ne feledd az 5 R-t: refuse (meg se vedd), reduce (kevesebbet vegyél), reuse (használd újra), repurpose (keress neki új funkciót) és recycle (hasznosítsd újra)!
*Környezeti hatások
- Vízfelhasználás: A divatipar jelentős vízfogyasztó. Például egyetlen pamut póló előállítása körülbelül 2,700 liter vizet igényel – ez fedezi egy ember 2,5 évnyi ivóvízét.
- Szennyezés: A textilfestés a legnagyobb édesvíz-szennyező források közé tartozik világszerte. A festési folyamatok során használt toxikus vegyszerek gyakran a folyókba és óceánokba kerülnek, károsítva a vízi élővilágot és azokat a közösségeket, amelyek ezekre a vízforrásokra támaszkodnak.
- Hulladéktermelés: A divatipar jelentős mennyiségű hulladékot termel. Becslések szerint évente körülbelül 92 millió tonna textilhulladék keletkezik, amelynek nagy része a szeméttelepekre kerül.
- Mikroműanyagok: A szintetikus szálak, mint például a poliészter, mikroműanyagokat engednek szabadon mosás közben. Ezek a kis műanyag részecskék az élővizekbe kerülve végül visszajutnak az emberi élelmiszerláncba.
- Szerverparkok: az online vásárláshoz szükséges szerverek fenntartása óriási gépkapacitást és rengeteg elektromos áramot igényel.
Társadalmi hatások
- Munkaerő-kizsákmányolás: Sok ruházati terméket olyan országokban állítanak elő, ahol laza munkajogi szabályozások vannak, és a munkások gyakran veszélyes körülmények között, hosszú órákban és minimális bérért dolgoznak. (pl. egyes ruhagyárak munkásai napi 3 dollárért!).
- Gyermekmunka: Egyes régiókban a gyermekmunka még mindig elterjedt a divatellátási láncban. A gyerekeket gyakran veszélyes körülmények között foglalkoztatják alacsony bérért, ami gátolja oktatásukat és fejlődésüket.
- Gyári körülmények: Jelentések szerint sok ruhagyár nem felel meg a biztonsági előírásoknak, ami tragikus eseményekhez vezetett, mint például a 2013-as Rana plaza összeomlása Bangladesben, amely több mint 1,100 munkás halálát okozta.
Újrahasznosítás és fenntarthatóság
- Alacsony újrahasznosítási arány: A ruházat kevesebb mint 1%-át hasznosítják újra, hogy új ruhák legyenek belőlük. A többség vagy elégetésre, vagy szeméttelepre kerül, ahol lebomlásuk évtizedekig tarthat, különösen a szintetikus anyagok esetében.
- Fast fashion: A gyorsan változó divat térnyerése a túlzott fogyasztást és az eldobhatóságot ösztönzi, sok fogyasztó csupán néhányszor viseli a ruhákat, mielőtt megválna tőlük. Ez jelentősen hozzájárul a hulladék mennyiségéhez és a környezetszennyezéshez.
- Erőforrások kimerülése: A megfizethető és divatos ruhák iránti kereslet óriási nyomást gyakorol a természeti erőforrásokra, erdőirtáshoz, élőhelyek megsemmisítéséhez és a biodiverzitás csökkenéséhez vezetve.
A fentiekből adódik, hogy fenntarthatóbb és etikusabb megközelítésre van szükség a divatiparban – méghozzá sürgősen. Az anyaggyártástól a fogyasztói magatartásig minden szakasznak jelentős környezeti és társadalmi következményei vannak, amelyeket kezelni kell egy egészségesebb bolygó és társadalom érdekében.
