If environmental sustainability is important to us and we aim to live consciously in our daily lives, understand connections, and make decisions aligned with our values, we need a certain level of ecological literacy and eco-intelligence. Today, this can be mentioned in the same context as logical or emotional intelligence (1). In school, we learn important things, some of which may later be questioned. From the media, particularly social platforms, we are constantly flooded with information, much of which is based on unverified facts or is manipulative. Often, the intent of those generating and sharing the information isn't necessarily negative, but it can lead to misunderstandings and does not help in gaining clarity, especially in an age where conscious actions are most needed.

Ha fontos számunkra a környezeti fenntarthatóság, akkor ahhoz, hogy tudatosan éljük mindennapjainkat, megértsünk összefüggéseket és ezek mentén az értékrendszerünknek megfelelő döntéseket hozzunk, egyfajta ökoműveltségre, öko-intelligenciára van szükségünk. Ez ma már egy szinten említhető a logikai vagy érzelmi intelligenciával (1).  Az iskolában tanulunk fontos dolgokat, amiknek egy része később jó eséllyel megkérdőjeleződik. A médiából, különösen a közösségi felületekről folyamatosan ömlik ránk az infó, aminek ha tetszik, ha nem, tetemes része megalapozatlan tényekre épül, illetve manipulatív. Sokszor a információkat generálók és megosztók szándéka nem is feltétlenül negatív, de félreértésekre adhat okot és egyértelműen nem segíti a tisztánlátást egy olyan korban, ahol a legnagyobb szükség van a tudatos cselekedetekre.