Hol és mennyi idő alatt terem az ökogazda?

Olvastátok a Kivételesek című könyvet, amelyben Malcolm Gladwell a siker okait kereste? Megfigyelése szerint a vele született tehetségnél többet számít a szorgalom és a kitartás. Ahhoz, hogy az ember valaminek a tudója legyen, tízezer órát kell gyakorolnia azt. Azaz érdemes korán kezdeni de legalábbis kitartónak lenni. Ez a könyv jutott eszembe, amikor a Zsámboki Biokertben Bolvári Csabát hallgattam. Elképesztően sok összetevős egyenletnek tűnik egy bio gazdaság működtetése és hatalmas türelmet és kísérletező kedvet igényel. A természet és az élővilág működését figyelik, megértik és segítik, hogy együtt kihozzák belőle a legtöbbet.

A tanoncok 2 éven át napi 2-3 napot töltenek itt, míg felvértezik őket azzal a tudással, amivel elindíthatják a saját gazdaságukat. Mi a 2-3 órás látogatáson megfeszült idegszálakkal figyeltünk, hogy ennek egy részét befogadjuk.

Kislépték lépésről-lépésre

Zsámbok Gödöllőtől néhány kilométerre egy kis falu, ahol 7 éve fejlődik egy ökologikus, biodinamikus szemléletben működő gazdaság, a Zsámboki Biokert. De több annál: inkubátorház és amolyan bentlakásos iskola is. Két év alatt, ha heti 2-3 napot itt tölt az ember, elsajátíthatja azt a tudást, amivel elindíthatja saját gazdaságát. Az alapító Matthew Hayestől sokan tanultak itthon gazdálkodni, a földhöz, a természet körforgásához kapcsolódni. Bolvári Csaba is, aki míg Matthew a szociális gazdálkodásról és megváltozott munkaképességű emberek bevonásáról tanul Norvégiában és Angliában, vezeti a gazdaságot. Csaba és Logan Strenchock volt a vendéglátónk.

Csaba, Logan és Kormi, aki épp elbújt a nyilvánosság elől

A Zsámboki Biokert és a Szatyor találkozása azért is kölcsönösen fontos nekünk, mert a fizikai szinten túl szemléletben is kapcsolódunk: mindketten azért dolgozunk, hogy úgy termesszünk, tegyünk elérhetővé egészséges zöldségeket, hogy közben a környezet szempontjait is figyelembe vesszük. Mit jelent ez? Zsámbokon figyelnek a föld igényeire, a tudatos vízhasználatra, természetes anyagokat használnak a föld művelésénél, emberi energiát hasznosító, a föld élővilágával kíméletesen bánó eszközökkel. Mi, a Szatyorban eközben figyelünk a távolságokra a föld és a vásárló kosara között, csak a minimális szükségesbe csomagolunk, bátorítunk benneteket a saját csomagoló anyag használatára. Ki-ki a maga háza táján dolgozik a környezeti hatás csökkentéséért. Azaz úgy alkotunk, hogy közben flóra, fauna, ember és környezete barátságban él egymással és segíti egymást.

A trágya önmagában mit sem ér!

Ismeritek a kifejezést, hogy bolgárkertészet? Ez zajlik Zsámbokon. Nagy mennyiségű trágyahasználat, iszonyú mennyiségű palánta előállítás, egy m²-en sok növény. Ezt a föld nem volna képes kiszolgálni, ehhez szükséges a trágyakomposzt. Egykoron Franciaországban volt kultusza – a Maraicher kertészet a nagy városok környékén alakult ki – , ahol irdatlan sok lótrágya volt elérhető, mert lóval működött a város. Ott magas ágyásban, árasztásos öntözéssel, ma Zsámbokon szivattyús, automata öntözéssel. Ágyást nem emelnek, hiszen minden kJ-ra figyelnek, ahogyan minden megtett lépésre is, hiszen gépek alig, egyedül a lovas kocsi segíti a betakarítást.

A kevés zöld komposztban bátrabban merültünk el, pedig a trágya komposzt sem büdös.

Csaba szerint a legfontosabb a föld. “Az élő talaj mindent elintéz. Ha megfelelően táplálod, figyelsz a talajszerkezetre és úgy bánsz vele, mint a hímes tojás, mindent megold. Megfelelő immunrendszere lesz a növénynek, kialakul a ragadozók és kártevők közti egyensúly, beáll a gombaegyensúly.” Ennek alapja a trágyakomposzt. Bár a növényi komposzt szélesebb körben ismert, Zsámbokon kevés a maradék növény, a tyúkok elcsipegetik. Így csak almos trágyából: marhából, csirkéből és egy kevés lótrágyából készítik. Ha ezt megetetik a talajjal, csoda történik.

Elől Sári, a magasban a horoló, erről még szó esik később

A termelői látogatás sztárja Sári, a gyerekek számára (is) a legnagyobb vonzerő. Nem ő gondoskodik a trágya komposztról, ahhoz két naponta érkezik egy kocsi a közeli állattartó gazdaságból. A bio termesztés szabályaiba nem fér bele, hogy konvencionális nagyüzemi állattartásból származó almos trágyából legyen a komposzt, kis léptékből hozzák. De a trágya még legalább 1-2 évet vár, mire a földbe kerül. Addig mi történik vele?

Másfél év után ez így jó is lesz!

A trágya komposztálásnak két szakasza van. A lebomlás során a bogarak, az időjárás, a mikroorganizmusok elemi alkotóelemekre bontják. Ez a gyorsabb, nagy hőtermeléssel járó szakasz, a lassabb a felépülés, ami során komplex humusz molekulák születnek. Mi történik ezalatt? A trágya magától is átalakulna 2-3 év alatt, ez gyorsítható 1-2 évre forgatással, preparátumokkal – földréteget, némi növényi összetevőt tesznek bele. A lényeg, hogy meglegyen az átalakulás. Ha simán kihordanánk a földre a friss trágyát, az 2-3 nap alatt vesztené el tápanyag tartalmát. A komposztálásnál a tápanyagot a humuszhoz kötjük, ami nagyon stabil kötés. És hogy ismerszik meg a jó komposzt? Úgy néz ki, mint a kerti föld. Ha még éretlen darabok vannak benne, további időbe telik a feldolgozás, a tápanyag felvétel lassabb, így nem fog annyira nőni a növény.

 

Intenzív termesztés – amit a trágya komposzt tesz lehetővé

Ahhoz, hogy a talaj sose fagyjon meg, ekkora belső légköbméterre van szükség, otthon ne próbálkozzunk vele.

Zsámbokon 4 szezonos intenzív zöldségtermesztés zajlik, a szezont fóliasátras ültetéssel nyújtják meg. Mini vetésforgóval dolgoznak, többször vetnek egy ágyásba. A klasszikus vetésforgóban szabad földön az évszakok korlátozzák a vetést és aratást, itt az idő felgyorsul és kitolódik a szezon is. Egy szezonban egy ágyásba 5-6-szor is vetnek. Az egymás után követés szigorú itt is, mindig más családba tartozó zöldséget: levél, gyökér, termés, virág zöldségeket.

Kockázatkezelés a gazdaságban: szakaszosan vetnek a téli kertészetben, 5-5 méterenként különböző fajtát. Így az érkező fagy is különböző korukban éri a növényeket, mindig van mit szedni.

A fóliákban a zöldségek novemberig nőnek, utána a föld már csak élő hűtőszekrényként szolgál egészen január végéig, amikor ha érkezik egy kisebb felmelegedés, újra növekedésnek indulnak. Hogyan tartják fagymentesen a talajt? Hő akkumulátorként használják. A fóliasátor ajtaja ottlétünkkor még nyitva volt, de ha jön a fagy szigorú szabályok lépnek életbe. Ha süt a nap, a belső fólia takarást leveszik, ha nem süt, azonnal visszateszik, ezzel a növény legfontosabb részét, ami a túlélését biztosítja, és ami talajban van, fagymentesen lehet tartani.

Még pár hétig nőnek a répák a földben, utána a talaj már csak szabadtéri hűtőként szolgál

És hogy más-e az íze, a tápanyag tartalma a téli zöldségnek? „Az íze más. A répának pl. ha úgy időzítem a vetését, hogy novemberre megnő, akkor ha megfagy egy picit, szuper édes íze lesz. Már csak arra kell figyelni, hogy ne menjen oda telelni a gyökér kártevő, mint ahogyan tavaly történt. Mert hogy az is okos, oda megy, ami le van takarva.”

Óvd amit a komposzt adott!

balra a tárcsa, jobbra a horoló – ez van traktor és kapa helyett

A földnek a trágya komposzt révén adják meg azt a tápanyagot, ami lehetővé teszi az intenzív ültetést és szedést. Az alacsony technológiájú művelési eszközök révén pedig nem veszik el tőle, ami a komposztnak hála benne él. „Minden 5 centinek megvan a maga flórája. Nem bolygatjuk a gyomot sem, hanem a gyökér nyakát elvágjuk, így az nem tud nőni.” A hagyományos magyar kapa helyett a talaj felső részét fellazítják a lengős horolóval. Így kis erőkifejtéssel hatékonyan lehet a gyomokat kezelni, de ehhez kell a hozzá passzoló gazdálkodási szisztéma.

Logan a tárcsás traktor helyettesítő gép működését magyarázza

Ez a gép a modern traktorok adapter rendszerét a lovas műveléssel vegyíti. Ezzel lazítják a földet, főszerepben újra Sári, a magyar hidegvérű. „Elképesztő erő van benne, nagyon jó vele dolgozni, a legjobb munkatársunk.” Vagy úgynevezett bakhátat építenek vele krumplinak, édes krumplinak, olyan zöldségeknek, amiknek a gyökere a földben van. Egy földkupacot húznak össze és dolgoznak át a tárcsával. Tíznaponta újabb réteget húznak rá, ezzel növelik a bakhátat és gyom mentesítik is. „Zseniális, mert a gyomlálás vinné el az időt.”

És ha már munkamegosztás, hogyan szervezi Csab egy ilyen emberi munka igényes gazdaságban a feladatokat? „Két asszony gyomlál, egy vet, egy lehord (kiszed és lovas kocsival elviszi), egy kütyüzik. Szedő napokon dupla létszámban vagyunk és mindenki szed, nagy nyári szedésen 10-12 ember. Reggel 6-kor kezdünk, 2-re befejezzük, hogy indulhasson a dobozolás.”

Köszönjük a vendéglátást, a tanultakat Csabának és Logannek, és a finom lángost az asszonyoknak!

 

 

gazda

Leave a Reply Text

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük