Az étel útja a termőföldtől a tányérunking


Megismertük, megvitattuk, megsütöttük, megkavartuk, megízleltük, körbejártuk, eltáncoltuk, kiköpültük, hazavittük, eljádszodtuk, lefotóztuk, végül a szívünkbe zártuk.
 Talán ezek a szavak jellemzik leginkább a Szatyor szervezésében megvalósult ifjúsági cserét a fenntarthatóság és élelem témájában. Az Erasmus+ keretében megvalósult „Seeds to plate” (Szabadfordításban: A termőföldtől a tányérig) nevet viselő ifjúsági csere során az olasz EUfemia Egyesület valamint a lett Liepajai Gyerek és Ifjúsági Központ volt a partnerünk. 2017. szeptember 18-27-ig a Budapesttől szűk órányira található Etyek jelentette a világ közepét, és egyben a természet közeliséget is a közel 20 főből álló csapat számára. A tíz nap során 20 és 30 év közti angolul beszélő fiatalok ismerkedhettek és cserélhettek tapasztalatot egymással. Kihívással teli összefoglalni, mind azt a sok élményt és tapasztalatot, amelynek részesei voltunk, de megpróbálom.

Közös főzés – az ifjúsági cserén napi rutin

Először megismerhettük egymás elképzeléseit, elvárásait, motivációját, majd bemelegítésképpen bemutattuk országunkat és nemzeti ételeinket. A magyar csapat bemutatkozójából természetesen nem maradhatott ki a tejföl, paprika, pálinka, körözött, kürtőskalács, halászlé, Túró Rudi ismertetése sem. Kincskeresés keretében Etyek különböző részeit is felfedezhették a fiatalok, melybe a helyi lakosokat is sikerült aktívan bevonni (szemmel láthatóan nagyon élvezték az együttműködést).

Itt éppen olaszos hangulatban

Szerdán a fővárosban tölöttük el a napot. Első utunk a Szatyorboltba vezetett ahol megismertük a Szatyor sztorit, működését, elveit. Az ott elkészített szendvicsekkel és süteményekkel a Grundkertbe látogattunk ahol Torgyán Berta várt bennünket, a Grundkert egyik oszlopos tagja, hogy a közösségi kertek világába vezessen be bennünket, sajátjukról mesélhessen nekünk.

                Grundkert – Közösségi kert Budapest szívében

A szabaddélutánt követően a Slow Foodiez vegán étteremben találkozott ismét a csapat, ahol finomabbnál finomabb ételkülönlegességekkel halmoztak el bennünket. A vacsora során a vegán életmód volt a téma. Honnan ered? Melyek a jellemzői? Ezekre a kérdésekre kerestük a legpontosabb válaszokat. Volt ki jártasabb volt e területen, volt ki kevésbé, de valószínű ez volt az egyik legtökéletesebb hely a témában való elmélyülésre.

A Slow Foodiez-os finomságok egyike – kukoricakrémleves

Csütörtökön a slow food – azaz lassú étek témáját vázolták fel számunkra az olaszok. Felgyorsult világunkban gyakran előfordul, hogy nem szentelünk elég időt, energiát az étel elkészítésére, megfelelő körülmények között történő elfogyasztására. Pedig ez régen az életmódbeli különbségeknek köszönhetően bevett szokás volt. A téma kapcsán olasz résztvevőnk részéről egy elgondolkodtató novella is született.

 

Giuseppe, az olasz résztvevőnk novelláját osztja meg a hallgatósággal

Közös gnocchi, készítéssel folytattuk a napot. A könnyen elkészíthető, ugyanakkor ízletes olasz tésztaféle elkészítéséhez bőven akadtak vállalkozók. Krumpli, liszt, tojás, kis kézügyesség a formázásához és máris kész az olasz krumplinudli. Hiba lenne azt hinni, hogy az olasz konyhában minden csakis a pizza meg a pasta körül forog. A spenótos gnocchin túlmenően a hét folyamán pisztácia valamint mogyoró és csokoládé krémes kenyérrel, caponata-val, pestoval, parmesan sajttal és mandulával tálalt orrechiettevel, kínáltak.

Szorgos kezek által készül a gnocchi

Ha az olaszoknál a pasta meg a pizza ami nagyon jellegzetes, a letteknél a burgonya, burgonya minden elképzelhető mennyiségben – állították a lett résztvevők. Részükről nem meglepő módon burgonya készült tejföllel és párolt káposztával, szürke borsóval tálalva. Ezenkívűl lettországi sajttal, zabos süteményekkel, kultúrájukhoz közel álló norvég recept alapján elkészített répatortával, lett csokoládécukorkával, fekete balzsamlikőrrel örvendeztettek meg bennünket.

A közös főzés öröme. Lett csapat bevetésen.

Lett specialitásnak számító zabos sütemény. Nem csupán mutatós, egyben ízletes is.

Pénteken a magyar sajtokat is megkóstolhattuk. Élőben nézhettük végig a sajt elkészülését, annak tipikus mozzanatait az Etyeki sajtút állomáson, ha majd egy év múlva visszatérünk meg is kóstolhatjuk az előttünk elkészült sajtot.

Lépésről, lépésre, a sajtkészítés mozzanatai

Igen, ilyen hosszú szükséges ahhoz, hogy egy kézműves sajt beérjen a fogyasztásra – tudtuk meg Hegedűs Dóra üzletvezetőtől, akinek a gazdálkodás iránti szeretete nem zárja ki a k1 küzdősport gyakorlását sem. Nem hagyhattuk el a helyszínt anélkül, hogy meg ne kóstoltuk volna a Túró Rudi etyeki és valódi csokiba mártott verzióját, az étcsokoládéval bevont Túró Gyurit. Jelentjük a helyi finomság átment minden teszten. Azóta a Szatyorbolt vásárlói is élvezhetik Gyurit, vagy a tejcsokis Túró Jucit.

Vágás, hevítés. Van aki már ismeri a szakma minden csínját-bínját.

A hétvégénket sem töltöttük tétlenül. A food waste – azaz ételpazarlás szintén fontos téma a fentarthatóság iránt érdeklődők köreiben, ennek bemutatása a lett csapatra hárult. Körbejártuk a témát, megoldásokat kerestünk rá, hogy hogyan akadályozhatnánk meg, csökkenthetnénk a nagy mennyiségű ételpazarlást országainkban. A a téma boncolgatása közben felmerült a komposztálás fogalma, amely egy későbbi workshop témáját képezte. Erről meghívottainkat Attilát és Évát faggathattuk, akiknek a háztartásán belül a komposztálás rég bevett szokásnak számít.

Lett résztvevő, Sandija. az ételpazarlás súlyosságára igyekszik felhívni a figyelmet.

Buczkó Attila a komposztálás különböző fajtáit ismerteti a résztvevőkkel

Ifjúsági cserénket sikerült a már hagyománnyá vált etyeki szüreti fesztivál időpontjával egyidőben megvalósítani. A helyiek versenyéből mi sem maradtunk ki, elfogadtuk a kihívást, hogy elkészítsük a legízletesebb Pincepörköltet. Csapatunk nyereménnyel nem, viszont jó hangulattal tért haza, vagyis sokkal inkább a táncházba. A „Legszínesebb főzőcsapat” (és valószínű legnagyobb létszámú is egyben) igyekezetét a zsűri borral díjazta.

A “Legszínesebb főzőcsapat”

A főzés folyamata több órás felügyeletet igényelt

Vasárnap korán keltünk, hogy időben megérkezhessünk a mesébe illő vértesacsai Valaha Tanyára, ahol Kulcsár Balázs termelő fogadott bennünket. A tanyán tett látogatásunk után, melyről külön bejegyzés is született a szomszédos Föngyös kertet látogattuk meg, ahol Becse Ildikó, tájépítészi mérnök kalauzolt bennünket a közel 10 hektárnnyi területen.

Padlizsánnal, a Valaha Tanya kedvencével

Tanya túra

A gyógynövény és fűszerkert bebarangolása vajköpüléssel lett egybekötve. Nem kis energiánkat vette igénybe e tevékenység. Míg a tejszín vajjá alakult, egymást váltották a fiúk lányok, hogy mindnyájan részesei lehessenek a nem mindennapi élménynek. A napot filmnézéssel zártuk. A Food Inc megdöbbentő tényeket tárt elénk az amerikai szupermarketekben megvásárolható élelmiszerek eredetéről, környezetünkre és egészségünkre való hatásáról.

Erőtpróbaló feldat volt a vajköpülés

 Az eredmény megérte az erőfeszítést

 A következő foglalkozáson Kondora Dóra volt a vendégünk, aki az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, 5 elemes konyha világába vezetett be bennünket és ízlelőbimbóinkat is, mely a szezonális, ízeiben harmonikus és személyre szabott táplálkozásra fekteti a hangsúlyt. A gyömbér intenzív íze, mindnyájunkban mély nyomot hagyott. A közös ebédkészítés során mi magunk is kísérletezhettünk a hallottak alapján.

 Fa, tűz, föld, fém és víz. Gyakorlat előtt, elmélet.

 Készül a desszert, 5 elemes konyha módra

Hétfőn Italian&Latvian party-ra invitáltuk a helyieket a Magyar- kút Könyvtár és Közmüvelődési Intézmény termébe. A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők közelebb hozzák a lett és az olasz kultúrát az etyekiekhez és bevonjuk őket mindabba amit a hét folyamán megtapasztaltunk. Édességekkel, táncokkal, játékokkal, rövid képes bemutatóval készültünk az érdeklődőknek.

Lett jelek és szimbólumok bemutatása

Kis ízelítő lettországi táncokból az etyeki könyvtár termében, egyesen a lett néptáncot oktató résztvevőnktől

Közös mókázás a helyiekkel

Az ifjúsági csere több dolognak köszönhetően is termékenynek bizonyult. Elsősorban szemléletformáló volt a résztvevőkre nézve. A világ bármely pontjáról legyen szó a táplálék, az élelmiszer központi szerepet tölt be. Táplál, éltet, nélküle nem léteznénk. Ezért is olyan fontos a hozzá fűződő viszonyunk, a minősége, mennyisége, hogyan termeljük meg, miként fogyasztjuk el. Mindnyájan tapasztalatokkal gazdagodva tértünk haza, amelyeket a későbbiekben megoszthatunk, kamatoztathatunk, közösségünkben egyaránt gyökeret verhet, gyümölcsöztethetjük. Amiben minden résztvevő egyhangúan egyetértett, hogy szívesen repetáznánk és nem csak az ízletes ételekből, a remek hangulatban eltelt ifjúsági cseréből is.

gazda

Leave a Reply Text

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.